Az ifjú bringás(ok) szenvedései.....
"Az olyan szakaszokra, mint a mai egyszer egy kollégám az "Eurosport-síkszakasz" kifejezést használta. Egy kőkemény "Eurosport-síkszakasz" legalább 200 méter előre nem látható megmászandó métert jelent és rendszerint az első egy-két órában csak támadás és támadás megy, mígnem a nap szökevénycsoportja össze nem áll.
Itt jön aztán Karsten Migels (üdvüzletem) a képbe, aki azt mesélte a közvetítés elején, hogy ez olyan tipikus átmeneti, tranzit szakasz. Sík, öt ember az élen, és aztán egy kényelmesen guruló mezőny. A valóságban olyan könnyű a tempó, hogy nyugodtan egymás mellett tudunk menni - nem a tempótól megnyúlt sorban - és elmesélhetjük egymásnak a szenvedéseinket.
Ez az undor-tempó. A lábak égnek, a fej üres és a célig még van vagy 120 kilométer. A Frösinek fájnak a lábai, Danilo szomjas, nekem pattanás van a hátsómon, és a Winter-Ulle meg persze éhes. De elmesélt fájdalom csak fél fájdalom, így aztán mindenki ismét célba ért ma is."
Forrás: radsport-news.com
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése